Blog

CB rádió történelem

Radio Systems
Radio Systems
2018.10.24 14:22
CB rádió történelem


A kezdetek

A cb rádiózás az USA-ból indult világhódító útjára, amikor 1958-ban az FCC (az Egyesült Államok Hírközlési Hatósága ) engedélyezte az un. Class D CB szolgálat működését a 27 MHz-es sávban. Kezdetben mindössze 23 rádiócsatorna volt használható, az első 22 a korábbi, 11 méteres hullámhosszú rádióamatőr sávból került kijelölésre, míg a 23. csatorna a rádió távirányítókkal volt közös, megosztott használatban.

 

Az igazi nagy fellendülést az 1970-es évek olajválsága (pontosabban az ekkor bevezetett 55 mérföld/órás sebességhatár) hozta magával a cb rádiózás számára, amikor egyre többen kezdték ezeket a készülékeket forgalmi információk cseréjére, a sebességmérések kikerüléséhez használni. 

Európában a 27MHz-es sávot 1967-ben "nyitották meg" ipari, tudományos és gyógyászati célú (ISM) alkalmazásoknak, de a nemzetközi gyakorlatnak valamint a nagy számú, illegális importból származó CB rádiónak köszönhetően olyan mozgószolgálatot valósítottak meg, m mely kis teljesítményű, egyszerű felépítésű és olcsó berendezéseivel igen sok felhasználónak biztosít rádióösszeköttetési lehetőséget.


A hulladéksáv

Mielőtt teljesen meghatódnánk, amiért az ITU ( Nemzetközi Távközlési Unió ) megnyitotta a 27MHz-et a polgári rádiózás céljára, érdemes megismerni, hogy miért hívják ezt a frekvenciasávot (nem túl udvariasan) hulladéksávnak... Az ISM sávokat ( 6.78MHz, 13.56MHz, 27.12MHz, 40.68MHz, 433.92MHz, 2.4GHz ... ) mint a nevük is jelzi ipari, tudományos és orvosi célokra osztották ki elsődleges jellegel. Ezekben a sávokban üzemelnek az indukciós kemencék, a pvc vágó gépek, az orvosi diatermiás készülékek sőt a mikrohullámú sütők is. Így például a cb rádiók másodlagos jelleggel használhatják csak a 27MHz-es sávot, el kell tűrniük az elsődleges felhasználók által keltett zavarokat. Márpedig zavarból van elég, időnként akkora, hogy lehetetlenné teszi a rádiós összeköttetéseket.


Házunk táján

Hazánkban a 27MHz-es sávú berendezések engedélyezésével, bevizsgálásával a Posta (mint korabeli hírközlési hatóság) foglalkozott, mégpedig véresen komolyan, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az általuk 1975-ben kiadott Frekvenciagazdálkodás II tankönyv külön fejezetet, mintegy 30 oldalt szentel ezeknek a készülékeknek. A tankönyv a cb rádiók engedélyeztetésének részletes műszaki követelményrendszere mellett egy igen érdekes, mai szemmel kissé utópisztikus  elgondolást is ismertet. A szakemberek mérési eredmények illetve CCIR, FCC extrapolált térerősséggörbékből meghatározták a 27MHz-es cb rádiók hatótávolságát ( hordozható berendezések esetén 3 Km, állandó telepítésű berendezések esetén 5 Km ) és létre hoztak egy országos frekvencia raszter kiosztást, mely az elképzelés szerint biztosította volna az egyes rádióhálózatok zavarmentes működését.

Mint írták: " az ipari felhasználókat, különösen a helyhez kötött  diszpécser szolgálatokat előnybe lehessen részesíteni az országos, kevésbé fontos felhasználókkal, különösen a félig-meddig játéknak számító magán felhasználással szemben "

Az alapelv, mely szerint az egyes rádiócsatornák a készülékek hatótávolságán túl újra és újra (fel)használhatóak persze nem butaság, ezen alapulnak korunk celluláris mobiltelefon rendszerei is, de az országba tömegével érkező, többször negyven csatornás, szabadon beállítható készülékek mellett ez az elgondolás nem volt hosszú életű.

És akkor kitört a háború...

Mivel a negyven csatornás készülékek hivatalos,- és fekete importjának csak nem akart vége szakadni, a felhasználóknak pedig eszük ágában nem volt egyetlen csatornán rádiózni, a helyzet elkezdett kezelhetetlenné válni. Az sem segített a kialakult helyzet konszolidálásában, hogy a polgári felhasználás mellett az üzleti célú használat is gőzerővel beindult, a gomba módra szaporodó teherfuvarozó illetve taxi cégek is elkezdték használni a 27MHz-es sávot. A 40 csatorna lassan kevésnek bizonyult, elkezdték használni az alsó,- (ezt a posta engedélyezte taxis cégeknek) illetve a felső 40 csatornát, a komolyabb rádióval rendelkezők az alsó-alsó és felső-felső (sőt: felső-felső-felső) csatornákat. A címekért folyó harcban megjelentek a 10-12W -os rádiók után kapcsolt "utánégetők" (külső teljesítményerősítők, melyek 50..100..150W -ra növelték az antennába táplált adóteljesítményt) Igen ám, de a 27MHz-es sáv első felharmónikusa (az adófrekvencia kétszerese, melyen a rosszul beállított rádiók zavart sugároznak) pontosan a TV1 sávjába esett, így az adóteljesítmén versenyből hamarosan tévé zavaró verseny is kerekedett. Mindennapossá váltak a feljelentgetések, a szomszéd cb rádiós (tető)antennájához vezető koaxkábel elvágása (furfangosabb esetben gombostűvel átszúrása, mert az nehezebben fedezhető fel, mint a csípőfogóval elvágás..) és így tovább. A kialakult helyzetnek a taxicégek ipari (urh) sávra átköltözése, a mobiltelefonok rohamos elterjedése és CEPT szabályzat kökemény bevezetése volt, mely utóbbi a sokszor 40 csatorna valamint AM / FM / LSB / USB adásmódok használatát 40 csatornára és kizárólag FM üzemmódra korlátozta.

CB segély

A hazai CB rádiózás (h)őskoráról nem születhet írás, melyben nem említjük meg a Budapesten, kezdetben az Apostol utcában, majd a Mogyoródi úton, a 9-es csatornán elérhető CB Segély állomást, melyet a Rádiósok Országos Egyesülete üzemeltetett. Ebben az időben a mobiltelefonok még nem léteztek és/vagy igen csak ritkának számítottak, viszont a CB rádióval felszerelt taxik mindenütt ott voltak, így kézenfekvő megoldás volt egy olyan kiemelt rádióállomás üzemeltetése, mely a nap 24 órájában és az év 365 napján fogadta a bejelentéseket illetve közvetlen telefonos és rádiós kapcsolatban volt a rendőrség, mentőszolgálat illetve a tűzoltóság irányítási központjával. A pontos statisztikai adatok már a múlt ködébe vesznek, de az ötlet létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy fennállása alatt több ezer alkalommal intézkedett a CB Segélyállomás, jelen sorok írója is százszámra nyugtatgatott meg autósokat illetve küldött a helyszínre rendőr járőrt baleseteket követően, riasztott tűzoltókat a kisebb-nagyobb tüzesetekhez, követett páncélautóra támadó bűnözőket  és vezetett le féltucat szülést (természetesen mindezeket távolról, rádión keresztül:)


Mit hoz a jövő ?

A CB rádiózás hazai sikerének a kulcsa összetettebb, mind elsőre gondolnánk.
Volt aki telefonpótlónak használta a CB adó vevő készülékeket (emlékezzünk vissza a 5-7-10 éves telefon várólistákra.. ) , volt aki munkaeszközként használta őket, volt akit barátokat keresett és talált a CB rádiók segítségével és végül de nem utolsó sorban volt akit a rádiózás varázsa ragadott magával.

A 150%-os mobiltelefon penetráció korában (őrület, a csecsemőket is beleszámítva minden Magyar Állampolgárnak 1.5db mobiltelefonja van... ) senki használ erre a célra adó vevőket.

A professzionális használók "felköltöztek" a zaj,- és zavarmentes 160MHz-es illetve 450MHz-es ipari sávokba. Ők sem használnak CB rádiókat többé.

A mobilinternet és a közösségi oldalak kiváló lehetőséget biztosítanak a barátok keresésére, illetve a velük történő valósidejű kapcsolattartásra, bárhol is vannak a világban. Minek ide CB rádió ?

Maradtak azok akiket megérintet a rádiózás varázsa. Ők az a maroknyi csapat, akik a mai napig megtalálhatóak a 27MHz-es frekvenciákon.