Új jelszó kérése
 
GYAKORI KÉRDÉSEK

Mit jelent az "alcsatorna" kifejezés ?

2016.07.25 22:03

Az alcsatorna az adóvevőkben használatos szelektív hívórendszerek "népies neve", mely némileg félrevezető, hiszen mint látni fogjuk semmmi féle további (rádió)csatornát nem jelent számunkra. Inkább valamiféle virtuális csatornaként érdemes tekintenünk rá. Egy biztos, ez a név még mindig elegánsabb mint a folyamatos hanggal kódolt zajzár megnevezés, ugyanis ez a hivatalos neve...

A CTCSS rendszer (Continuous Tone Coded Squelch System, azaz folyamatos hanggal kódolt zajzár) egy alacsony frekvenciás, 300Hz alatti színuszjelet állít elő, melyet a beszéddel egyidejüleg kisugároz az adókészülék. Ezeknek az alacsonyfrekvenciás jeleknek a frekvenciái szabványosítottak, így biztosítva, hogy különböző gyártók termékei is együtt tudjanak működni az éterben. A hobbi célú készülékeknél ezeket a szabványosított frekvenciákat egy sorszámmal szokás jelölni, hogy a rádiózáshoz nem értőket véletlenül se kergesse őrületbe, míg a professzionális készülékeknél egy konkrét, Hz-ben megadott frekvenciát kell számítógépről beprogramozni. A készülékek vevőegységében egy dekóder áramkör figyeli folyamatosan a beszéd mellett kisugárzott 300Hz alatti tartományt. Amennyiben nincs bekapcsolva ez a funkció, akkor készülékünk mindenkit hallani fog aki az általunk használt frekvencián beszélget, bármilyen ctcss jelet is sugároz (vagy nem sugároz) ki a készüléke. Egy kód/illetve frekvencia beállítását követően viszont csak az azzal megeggyező kódot sugárzó adókat fogjuk hangszórónkban hallani.

Mire is jó ez az izé..? A CTCSS segítségével kiválóan lehet alcsatornákat virtuális csatornákat létrehozni. Mivel csak az azonos kódra állított rádiók hallják egymást, a CTCSS rendszert használva úgy érezhetjük, hogy kizárólag miénk a csatorna. Ez a "virtuális kizárólagosság" egyúttal a legnagyobb hátránya is a ctcss rendszernek, hiszen nem halljuk az általunk használt csatornán beszélgető, de más kódot használó idegen rádiósokat. Az egyszerre, egy időben történő beszélgetésnek pedig többnyire interferencia, rádiózavar, hatótávolság csökkenés lesz a vége. Van még egy vetülete a CTCSS rendszer használatának, mégpedig, hogy fene nagy virtuális egyedüllétünk közepette könnyen elfelejtkezhetük arról az apróságról, hogy az azonos frekvencián üzemelő, kikapcsolt CTCSS rendszerű (idegen) készülékek gazdái minden szavunkat hallani fogják... A kölcsönös zavarások elkerülésére jó szolgálatot tehet a rádiókon megtalálható MONI gomb, ami nem a Mónika nevű hölgyismerőseinkkel történő közvetlen kapcsolat lehetőségét biztosítja :-), hanem ideiglenesen, a nyomvatartás idejére kikapcsolja adóvevő készülékünk zajzárát illetve CTCSS rendszerét, belehallgatást engedve a rádiócsatorna háttér forgalmába.

A virtuális csatornák létrehozása mellett van még néhány hasznos alkalmazása a CTCSS rendszernek. Átjátszó állomásokban használva megakadályozhatjuk, hogy idegenek (= akik nem ismerik a kódot ..) használni tudják a kőkemény százezrekért vagy akár milliókért kialakított rádiós infrastruktúránkat. Mivel a kommunikációs frekvenciák / csatornák száma véges, bevett szokás, hogy egy-egy frekvenciát "újrahasznosítanak" azaz Hatóságilag kiosztanak egymástól 100-150-200Km távolságban fekvő felhasználóknak, akik ekkora távolságból nem zavarják egymást. Legalább is papírforma szerint, mert kedvező terjedési viszonyok között - igaz, elég ritkán - de ez is előfordulhat. Ilyenkor a két átjátszóban más - más kódot beállítva rengeteg bosszúságtól szabadulhatunk meg.

Tudtad ? A nagyobb frekvencia értékű CTCSS kódok használatakor gyorsabban nyit a rádiód szelektív zajzára ! Az oka egyszerű, a pontos dekódoláshoz a készüléknek néhány periódusnak megfelelő mintát meg kell vizsgálnia a 300Hz alatti színusz jelből. Méréseink szerint a legalacsonyabb, 67Hz-es ctcss jel dekódolása körülbelül 200ms ideig, míg a legmagasabb 250.3Hz-esé 80ms-ig tart a készülékeknek, azaz 120ms-al hamarabb megszólal hangszóródban az ellenállomás.

Webáruház készítés