A frekvenciák, amelyeken naponta több ezer repülőgép kommunikál Magyarország felett

A légiforgalmi rádiózás a rádióhallgatás egyik legizgalmasabb területe. Míg a legtöbb rádióamatőr a rövidhullámú DX-forgalmazásra, az átjátszókra vagy a műholdas kapcsolatokra koncentrál, addig a VHF légisáv egészen más világot kínál. Itt nincs hosszú beszélgetés, nincs felesleges szó. Minden adásnak célja van, minden utasításnak jelentősége van, és gyakran több száz ember biztonsága múlik azon, hogy az információ pontosan és időben jusson el a pilótához.

Budapest környékén különösen érdekes a helyzet, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemcsak Magyarország legforgalmasabb repülőtere, hanem fontos regionális csomópont is. Emellett az ország légterén naponta több ezer átrepülő járat halad keresztül.

LHBP ATIS

132.380 MHz (132.375)

Ez Budapest automatikus információs szolgálata.

A folyamatosan ismétlődő üzenet tartalmazza:

• szélirány
• szélerősség
• látástávolság
• felhőzet
• hőmérséklet
• QNH
• használatos futópályák
• egyéb operatív információk

Kezdőknek ez az egyik legjobb frekvencia, mert könnyen vehető és jól érthető.

Clearance Delivery

134.540 MHz (134.535)

Itt kezdődik egy induló járat rádiós élete.

A pilóta ezen a frekvencián kapja meg:

• az IFR engedélyt
• az indulási eljárást
• az első repülési szintet
• a transzponderkódot

Tipikus forgalmazás:

„Cleared to Amsterdam Schiphol via NIT departure..."

Aki szeretné megérteni, hogyan indul egy nemzetközi járat, annak érdemes ezt a frekvenciát hallgatni.

Ground

121.905 MHz (121.900)

A gurító szolgálat.

Miután a pilóta megkapta az útvonalengedélyt, ezen a frekvencián kér gurulási engedélyt.

Itt hallható:

• pushback
• hajtóműindítás
• gurulási útvonal
• állóhely-váltás
• jégtelenítés

Egy forgalmas nyári reggelen szinte folyamatos a kommunikáció.

Tower

118.715 MHz (118.710)

Ez Budapest legismertebb frekvenciája.

A legtöbb rádióhallgató ezt figyeli elsőként.

Itt zajlik:

• felszállási engedély kiadása
• leszállási engedély kiadása
• pályakeresztezés
• go-around
• futópálya-forgalom

Tipikus forgalmazás:

"Wind 310 degrees 12 knots, runway 31R cleared for takeoff."

vagy

"Runway 31R cleared to land."

A torony hallgatása különösen érdekes spotterek számára.

Tower Backup

119.980 MHz (119.975)

A torony tartalék frekvenciája.

Normál körülmények között ritkán aktív.

Általában csak speciális üzemmódokban vagy forgalmi átszervezés esetén használják.

Approach #1

122.980 MHz (122.980)

A budapesti közelkörzet alapfrekvenciája.

Normál forgalom mellett ez kezeli a legtöbb érkező és induló járatot.

Ezen a frekvencián hallhatók:

• süllyedési engedélyek
• emelkedési engedélyek
• irányvektorok
• sebességkorlátozások

Például:

"Descend 4000 feet."

"Turn left heading 280."

"Reduce speed 180 knots."

Aki csak egyetlen budapesti frekvenciát hallgatna a toronyon kívül, ezt válassza.

Director

119.510 MHz (119.505)

Nagy forgalomnál aktiválódik.

A Director feladata:

• a végső megközelítés megszervezése
• az ILS rávezetés
• a gépek sorba rendezése

Ez gyakran a legpörgősebb budapesti frekvencia.

Itt perceken keresztül szinte megállás nélkül érkeznek az utasítások.

Approach #2

123.860 MHz (123.855)

Másodlagos közelkörzeti szektor.

Csak erősebb forgalom esetén nyílik meg.

Feladata lehet:

• nyugati szektor kezelése
• magasabb magasságok kezelése
• érkező és induló forgalom szétválasztása

Aki a teljes közelkörzetet szeretné követni SDR-rel, annak ezt is érdemes figyelnie.

Budapest Information

119.350 MHz (119.350)

Ez az egyik legérdekesebb frekvencia a magyar rádióhallgatók számára.

Itt nem a budapesti repülőtér forgalma hallható, hanem:

• kisrepülőgépek
• VFR forgalom
• gyakorlórepülések
• útvonalrepülések

Magyar nyelvű kommunikáció is rendszeresen előfordul.

Sok pilótanövendék és kisgépes repülő használja.

Budapest Control – az ország felett

Aki valódi légtérfigyelő élményre vágyik, annak a Budapest Control frekvenciák jelentik a csúcsot.

Itt már nem a repülőtér környéke, hanem Magyarország teljes légtere jelenik meg.

E02 szektor

120.380 MHz (120.375)

Keleti országrész.

Jellemzően:

• 9500 láb felett
• FL320 alatt

Gyakran összevonva működik más szektorokkal.

E3 szektor

118.465 MHz (118.460)

Az egyik legjobban vehető budapesti ACC frekvencia.

Sokszor ugyanaz hallható rajta, mint az alacsonyabb szektorokon.

Scannerrel és SDR-rel is kiváló választás.

E5 szektor

127.860 MHz (127.855)

Magasabb repülési szintek.

Jellemzően FL350 körüli forgalom.

E6 szektor

120.465 MHz (120.460)

FL360 környéki járatok.

Különösen sok nyugat-keleti tranzitforgalom hallható.

E7 szektor

136.215 MHz (136.210)

FL370 körüli szintek.

A magasabban repülő nemzetközi járatok frekvenciája.

E9 szektor

132.790 MHz (132.785)

A legmagasabb keleti szektor.

Jellemzően:

• FL390
• FL410
• FL430
• FL450

és akár ennél magasabb szintek.

Itt gyakran hallhatók hosszú távú interkontinentális járatok.

Melyik frekvenciát hallgassa egy kezdő?

Ha csak néhány memóriacsatorna áll rendelkezésre, az alábbi lista jó kiindulási alap:

Milyen rádióval hallgathatjuk a repülős frekvenciákat?

A légiforgalmi sáv vételéhez nincs szükség drága professzionális berendezésre. Már néhány ezer forinttól elérhetők olyan eszközök, amelyekkel fogható a 118–137 MHz közötti VHF légisáv, ahol a polgári repülés kommunikációja zajlik. A légiforgalmi rádiózás AM modulációt használ, ezért fontos, hogy a kiválasztott készülék támogassa az AM vételi módot.

SDR vevők

A legolcsóbb belépési lehetőséget az SDR (Software Defined Radio) vevők jelentik. Ezek általában USB-stick méretű eszközök, amelyeket számítógéphez csatlakoztatunk. A vételt és a hangolást egy program végzi, így a teljes rádió gyakorlatilag szoftverben valósul meg.

Előnyeik:

• rendkívül kedvező ár;
• egyszerre nagy frekvenciatartomány figyelhető;
• spektrumkijelzés;
• frekvenciák rögzítése;
• több csatorna egyidejű megfigyelése.

Kezdők számára egy RTL-SDR alapú vevő tökéletes választás lehet a budapesti légiforgalom megfigyelésére.

Kézi scannerek

A következő lépcsőt a kézi scanner vevők jelentik. Ezek kifejezetten rádiófigyelésre készülnek, gyorsan végigpásztázzák az előre eltárolt frekvenciákat, és automatikusan megállnak, ha forgalmazást észlelnek.

Előnyeik:

• számítógép nélkül használhatók;
• hordozhatók;
• gyors csatornakeresés;
• egyszerű kezelés.

A légisávot is ismerő népszerű modellek közé tartozik például a Uniden UBC125XLT, amely a civil légiforgalmi sáv mellett számos egyéb rádiószolgálat vételére is alkalmas.

Légisávos kézi rádiók

Sokan nem tudják, hogy a pilóták által használt kézi légisávos rádiók egy része vételre a földön is használható. Ezek kiváló érzékenységgel rendelkeznek, és kifejezetten a repülési frekvenciákra optimalizálták őket.

Belépő szinten gyakran találkozni például a Yaesu FTA-250L készülékekkel.

Fontos azonban tudni, hogy ezek adóvevők, tehát nemcsak venni, hanem adni is képesek. A légiforgalmi frekvenciákon történő adás kizárólag megfelelő repülési jogosultsággal és rádiókezelői engedéllyel végezhető. A készülékek vételre természetesen használhatók, azonban engedély nélküli adás a légisávban súlyos szabályszegésnek minősül. A légiforgalmi rádióberendezések üzemeltetése és adása engedélyköteles rádiószolgálatnak számít.

A legtöbb rádióhallgató számára egy SDR vevő vagy egy kézi scanner jelenti a legjobb választást. Ezekkel biztonságosan, egyszerűen és teljesen jogszerűen figyelhető a budapesti torony, a közelkörzeti irányítás vagy akár a Budapest Control frekvenciáin zajló forgalom.

A légiforgalmi sáv egyik leggyakoribb félreértése az úgynevezett 8,33 kHz-es csatornaosztás. Sokan meglepődnek, amikor egy frekvencialistában például 118,715 MHz szerepel, a repülőgép rádióján viszont 118.710 vagy 118.715 jelenik meg, egy esetleges kommunikációs vevő (scanner) megint mást mutat.

Ennek megértéséhez először nézzük meg, hogyan alakult ki a légisáv.

A régi 25 kHz-es rendszer

A légiforgalmi VHF sáv hagyományosan 25 kHz-es csatornakiosztást használt.

Ilyenkor a frekvenciák így néztek ki:

• 118.000 MHz
• 118.025 MHz
• 118.050 MHz
• 118.075 MHz
• 118.100 MHz

Európa légtere azonban egyre zsúfoltabb lett, ezért egyre több frekvenciára volt szükség.

A megoldás a csatornák sűrítése lett.

Az új 8,33 kHz-es rendszer

Az európai légiforgalmi irányítás fokozatosan áttért a 8,33 kHz-es csatornaosztásra.

Így háromszor annyi csatorna áll rendelkezésre ugyanabban a frekvenciasávban.

Például:

• 118.000
• 118.00833
• 118.01667
• 118.025
• 118.03333
• 118.04167
• 118.050

és így tovább.

A gyakorlatban a pilóták nem ezeket a hosszú tizedeseket látják.

Mit lát a pilóta?

A repülőgépek rádiója nem a tényleges frekvenciát, hanem a csatornanevet jeleníti meg.

Például:

Ezért fordul elő, hogy egy frekvencialistában szereplő szám és a rádió kijelzőjén látható érték néhány kHz-cel eltér egymástól.

Valójában ugyanarról a csatornáról van szó.

Miért AM és nem FM?

Ez az egyik legfontosabb kérdés.

A légiforgalmi VHF sáv szinte teljes egészében AM modulációt használ.

Ennek történelmi okai vannak, de van műszaki előnye is.

Ha két repülőgép egyszerre ad:

FM esetén általában csak az erősebb jelet hallanánk.

AM esetén:

• mindkét adás hallatszik
• torz lesz
• de az irányító észreveszi az ütközést

Ez jelentős biztonsági előny.